A törpeségről

 

  Angolul DWARF, magyarul TÖRPE. Vajon miért és hogyan is törpe egy törpenyúl? A törpeség gén egy génmutáció, mely egy bizonyos hormon termelődését gátolja és ennek hatására nem nő meg a nyuszi.

Jelenleg vannak törpenyúl fajták amiket az ember alakított ki válogatással, szelekcióval, tehát mindig a legkisebb egyedek továbbtenyésztésével. A másik csoport a valódi törpeség gént hordozó nyuszik, melyeknél ez a gén okozza azt, hogy ilyen picik.

Törpeség gént hordozó fajták: színes törpe, mini kosorrú, törpe rex, törpe szatén, törpe hotot.

Ember által kialakított törpeség gént nem hordozó fajták:  kosorrú törpe, oroszlánfejű törpenyúl (de pl.: az angol vérvonal igen).

    A cél tehát mindig is a minél kisebb méretű törpenyulak kitenyésztése volt. Így az „igazi” törpeség (mint az embernél is ugye, amit génmutáció okoz) veszélyeket is rejt ám magában. Tehát ugye pl.: a színes törpe, kosorrú mini, angol vérvonalú oroszlánfejű törpe..stb. a gént hordozó fajták, melyekben két gén fordul elő: normál és törpe.

A törpeség gént egyszerű domináns génként működik, ha egy normál nyúl két normál génjéből az egyik törpe lesz, akkor a nyuszi törpe lesz.

Uncsi?

 

No de mi történik, ha mindkét gén törpe lesz? Vagy mi történik, ha végül két normál gén méretű gént örököl a nyuszi?

 

Tehát minden nyúlban két "méret gén" van, amit a kicsik örökölnek mindkét a szülőtől, apától és anyától is. Azaz színt, szőrzetet és méretet is átadja az anya és az apa, így 1-1 „méret génjüket" is megkapják az utódok.

A lehetséges verziók erre:

	Törpe gén	Normál gén
Törpe gén	Törpe-Törpe	Törpe-Normál
Normál gén	Törpe-Normál	Normál-Normál

 

Sajnos két törpe gén (törpe-törpe) öröklése mindig halálos. Őket hívjuk peanutnak, már annyira lekorlátozza a hormontermelődést, hogy fejletlen lesz a pici, pár nap alatt elpusztul. Sem emésztőrendszere, sem agya nem tud fejlődni rendesen. Tehát mint a táblázatban is látszik erre 25 % az esély.

Általában 1-3 napig élnek, de előfordul 2-3 hét is.

A törpe-normál verzióval kapunk standard méretű nyuszikat, amit mindenki szeretne és vár, tehát egy 1-1,5 kg-os színes törpét vagy mini kosorrút például. Erre az esély 50 %, tehát a legnagyobb. 

Amikor normál-normál géneket örököl egy nyuszi, akkor egyáltalán nem hordoz törpeség gént, ez nem jelenti azt, hogy 4-5 kg lesz természetesen!

Ilyenkor „hamis” törpenyuszit kapunk, aki csak kicsit lesz nagyobb a társainál, teste nagyobb, végtagjai nem annyira rövidek és füle is kicsit hosszabb, inkább nyurga lesz. Általában csak 20-50 dkg-al nehezebbek mint az "előírt stanadard"és nagy különbséget amatőr szemmel nem is látunk. Ezek a hamis törpék persze ugyanolyan aranyosak és egészségesek, bájosak, de őket mindenképp kiskedvencnek ajánljuk. Persze ígéretesek lehetnek más fajták kicsinyítésére a jövőben például. Ne feledjük, ezek a gének öröklése teljesen véletlenszerű, a természet csodája, egy alomban nem tudni előre melyik kicsi milyen lesz. A hamis törpeségnek is van előnye persze, ne diszkrimináljuk őket rögtön: igazi törpével pároztatva nagyobb alomszám, több tej várható és nincs peanut kicsi.

 

Forrás: http://www.raising-rabbits.com/dwarf-rabbits.html  

 

                             

 

                   3 napos peanut kicsi az egészséges testvére mellett.

 

 

 

Standard amatőr szemmel

 

Itt röviden összefoglalva találhatsz olyan jellemzőket, amik segítségével kezdő létedre is megtudod állapítani egy nyusziról, hogy a fajtaelvárásnak mennyire felel meg.

Így könnyebb talán nyuszit választani vagy tenyészetet. Azt vedd figyelembe, hogy a nyuszik 1-2 éves korukra érik el a végleges formájukat, tehát például a széles koponya/homlok a kosorrúnál sokszor csak később alakul ki (1-2 éves korra), növendékként (3-6 hónaposan) néznek ki a nyuszik a legkevésbé optimálisan. Tehát én kisnyuszi választásakor a szülőket nézném először, majd a kicsit, hisz majdnem minden nyuszi édes, formás 6-8 hetesen és nyúlánk némelyik növendékként. Azt is figyelembe kell venni, hogy két szép állatnak is lehet "hibás" kicsinye és fordítva, persze sokkal nagyobb az esélye a formás egyednek, ha a felmenői is azok (ez alapján választunk pl. tenyészállatot) , de ez nem törvényszerű, de ez már csak a természet csodája :) 

 

Fajta	Standard	Nem standard
Színes törpe Tömör, kompakt nyuszik. Fülük pici, fejük kiteszi a test harmadát. Nyakuk nagyon rövid, kis gombócnak kell lenniük. A nem standard képen látható nyuszik törpeséggént nem hordoznak, hosszabb fülű és fejű, nagyobb testű nyuszik. (Részleteket olvasd fentebb.)
Oroszlánfejű törpe Az  Angliában elfogadott oroszlánfejű nyuszik, olyanok mint a színes törpe, csak sörénnyel, tehát törpeséggént hordozó oroszlánfejűek. Elfogadták viszont a európiai standardod nemrég, ami nem ez, hanem hosszabb fejű és fülű változataik. Ők a színes törpénél nagyobb, nem hordozó nyuszik.		Változó és vitatott.
Oroszlánfejű kosorrú törpe   Ugyan az vonatkozik rájuk, mint a kosorrúra. (Lásd lentebb)   Annyiban különböznek, hogy az aljszőr meghosszabbodik és frufrujuk (sörény) nő.
Törpe kosorrú   Erős, tömzsi, bucifejűnek kell lenniük. Ember által létrehozott törpenyuszi fajta, tehát törpeség gént nem hordoznak, mesterséges szelekcióval (a kisebb egyedek továbbtenyésztésvel) lettek ekkorák. Könnyen elhíznak vagy túlnőnek, így olyan szülőktől válasszunk kicsit amik maguk is kistestűek. Attól lesz ilyen szép a fejük, hogy a szemek közötti távolság több, tehát szélesebb a fejük, a nem standardhoz rakott képeknél láthatóak a hosszúkás fejűek, amik (nekem) annyira nem szépek mint a kis bucik.
Mini kosorrú    Gyönyörű, erős, tömzsi, kerek, széles fejüknek kell lennie. Ülő tartásban a mellsőlábak szinte pihentetve vannak, a fej közel van a talajhoz az ívelt gerincvonalnak köszönhetően. A két szemnek távol kell ülnie egymástól. A törpe kosorrúhoz képest tömzsibb, kisebb, nyomottabb orrú és füle is rövidebb, csak állig ér. Ők törpeséggént hordozó nyuszik, tehát ezek a gének okozzák kisméretüket.