AZ ÁLLÓFÜLŰEK
Színes törpe (Holland törpe): Nevét onnan kapta, hogy a nagytestű holland tarka nyúlnál jelent meg ez a mutáció először. Egy alomban egy sokkal kisebb testű, de egészséges nyuszi született. Ezt hívjuk ma törpeség génnek, tehát ők voltak az első ekkora nyuszik. A színes törpék igazi kis gombóckák. Fülük elvárt mérete csak: 5-6 cm, testük kis tömzsi golyó és fej nem hosszúkás, hanem kerek gombóc. Súlyuk: 0,8-1,5 kg. Tehát ők rövid szőrű, állófülű állatok. Akinek fontos a nagyon picike nyuszi az ilyet válasszon.
Oroszlánfejű törpe: Nevét jellegzetes sörényéről kapta, ami a színes törpéknél megjelent mutációból jött létre, tehát a kettő között lényegileg nem sok a különbség. (Ilyenkor az aljszőr hosszabbodik meg.) Ami a gazdikat érinthet az az öröklés, két sima génes oroszlánfejű nyuszinak születhetnek: színes törpe (sörény nélküli), sima (egyszeri) génes oroszlánfejű törpe és duplagénes oroszlánfejű törpe (hosszabb szőrű) kicsinyei is. A dupla gén, azaz mindkét oldalról örökölte az oroszlánfejet, egy szinte „dupla sörényt” okoz. Homloka és akár egész feneke, teste dúsabb, hosszabb szőrű lesz. Nagyon kis mutatós nyuszik a duplagénesek, szőrük több gondozást igényel viszont, a szálak szárazabbak, jobban szálnak és inkább gyapjasabbak, nem pedig fényesek és lelapulnak. Tehát inkább vattaszerű a szőrük és kicsiként szinte olyan mintha nem nőne egyformán a szőr, csupasszabbak kicsit 3-4 hetes korukig, de ez csak azt jelenti, hogy a vattaszerű szőr később mutatja meg magát, utána igazi kis szőrgolyók lesznek. Az ő fülük 5-7 cm és súlyuk 1-2 kg.
(Elég változatos a standard országonként,jelenleg Magyarországon nem hivatlos fajta, tenyészetünkben törekszünk a színes törpe stanrdarja és mérete felé tenyészteni.)
Dupla génes oroszlánfejűek | Szimpla génes oroszlánfejűek |
|
|
Állófülű kicsik fejlődése
5. nap 10. nap 3 hetes 5 hetes
A LÓGÓFÜLŰEK
Ez a fajta állófüllel születik, a fülek általában 6-12 hetes kor között konyulnak le!
Törpe kosorrú: A kosorrú nyuszik becsapják a kezdő nyuszigazdikat, hisz kosorrú=lógófülű, míg a laikus nyuszit kereső azt hiszi csak nyomott orrot jelent, de lehet az állófülű is, ez nem igaz. Tehát a kosorrú nyomottabb orrú, kerekebb fejű és lógófülű nyuszit jelent. A köztudatban sokszor úgy szerepel: " a hosszú fülű nyúl". Ezeknek a nyusziknak a fejükön korona látható, ami egy kis kiemelkedő rész. Füleik szép hosszúak állukig vagy kicsit lentebb érnek (nem érhetnek teljesen le), fülvég kerek, nem emelgetik és nem állhat szét sem. Súlyuk: 1,5-2 kg. Tehát ők rövidszőrű, lógófülű állatok.
________________________________________________________________________________________________________
Oroszlánfejű törpe kosorrú: Ugyanaz vonatkozik rájuk mint a kosorrúra, csak "oroszlánsörényük" is van. Amit ugyanúgy örökítenek mint az oroszlánfejű törpe. Viszont nem a kettő keveréke ez a fajta, tehát oroszlánfejű törpét és kosorrú törpét összetenni nem lehet, mert hibás, beteg egyedek születhetnek, mivel a koponyájuk teljesen más. Leginkább fog és szájpadlási gondokat okozunk ezzel, ami legtöbbször ki sem derül pici korukban, csak később. Tehát az oroszlánfejű törpe és a kosorrú oroszlánfejű törpe két teljesen különböző fajta, csak a szőrzet ugyanolyan (=sörényes). A testük pedig olyan, mint a sima kosorrúnak.
Szimplagénes oroszlánfejű kosorrú | Duplagénes oroszlánfejű kosorrú |
A duplagénes oroszlánfejű szőrének fejlődése:
___________________________________________________________________________________________________________
Mini kosorrú, mini oroszlánfejű kosorrú: Ők a kosorrú törpék „kicsinyítése” révén jöttek létre külföldi kitenyésztéssel. Tehát nem véletlenszerű mutációról beszélünk már (mint pl. színes törpe), hanem direkt emberi tenyésztésről. Lényegében a kosorrú törpe nyuszikra hasonlítanak, különbség: még nyomottabb és kerekebb fej, rövidebb fül, kisebb súly. Súlyuk: 1,2-1,7 kg között mozog a standard szerint, ettől függetlenül előfordulnak 1 kg és 1,8 kg egyedek is. Törpeséggént hordozó fajták, így végtagjaik, füleik is rövidebbek. Tehát lógófülű állatok, amik lehetnek rövid szőrűek, sörényesek vagy mint ahogy a többinél is lehetnek különböző szőrváltozatok itt is. Lásd lentebb.
Lógófülű nyuszik fejlődése
1 hetes 2,5 hetes 3,5 hetes 4 hetes 6 hetes 3 hónapos 5 hónapos
A szatén, rex és kasmír szőrváltozatok, melyek lehetnek lógó és állófülű nyuszikon egyaránt:
Szatén: Vékonyabb szőrszálak, csillogó és fényes és intenzív színű szőr. A nagytestű szatén nyúlból jött létre. Lehet kosorrú is szatén és színes törpe is szatén, őket már szatén törpének hívjuk.
A különbség normál türingiai és szatén türingiai között kölyök korban
Rex: Szintén lehet álló- és lógófülű nyuszinál is ez a szőrváltozat. A szőrszálak egyforma hosszúak, tehát nem különböző az alj és fedőszőr hossza, mint a többi nyuszinál. Így úgy néz ki mintha nyírva lenne.
Kasmír: Hosszú, gyönyörű szőrt jelent, ami az egész testén hosszú, de a fején, nyakán nem, ellenben az oroszlánfejűséggel. Őket a hosszú szőrű rókanyulakból tenyésztették ki, de nem az aljszőr hosszabbodik meg, hanem a fedő. Ezek a nyuszik rendszeres fésülést igényelnek.
Ha érdekelnek a színek is klikk ide.
A nyulak eredetileg az Ibériai-félszigetről származnak (Spanyolország). Ezek természetesen üreginyulak voltak, ezek háziasításából terjedtek el a házinyulak. A nyulak kisemlősök és nyúlfajták, nem rágcsálók! De nem is üreginyulak, mert az üreginyúl fészeklakó állat, azaz üreget ás magának a föld alá. Lakóhelyüktől nem szeretnek messzire menni. A házinyúl fészekhagyó állat, csak elléskor és fiókaként laknak fészekben.
Az üreginyúl nem mezeinyúl, ezt néha összekeverik. Probléma a magyar nyelvvel van, konkrétan a „vadnyúl” kifejezéssel amit mindkét nyuszira használják. Angol nyelvben a mezeinyúl neve: hare, az üreginyúlé: rabbit. A házinyúlé: domestic rabbit. Tehát helytelen a magyar vadnyúl kifejezés mert mindkét nyúl vadon él. A házinyulak tehát az üregnyulakból és a havasi nyulakból alakultak ki.
Az üregi nyúl Fele akkora mint a mezei nyúl. A fiókái csupaszak, vakok, 30-32 napig vemhes. Színe szürkés sárgás. Dombos vidéken él. |
A mezei nyúl Teste nagyobb, fiókái születéskor is szőrösek és látnak, 40-42 napig vemhes. Színe vöröses barna. Mezőkön, erdőszéleken él. |
A házinyúl rendszertani helye
Emlősök |
|||||
|
Rágcsálók |
|
|||
Nyúlszerű rágcsáló |
Rágcsáló |
||||
Pocoknyulak |
Nyúlfélék |
Mókusalakú |
Egéralakú |
Sülalakú |
|
Üreginyulak |
Tulajdonképpeni nyulak |
|
|
||
Üreginyúl |
Mezeinyúl |
|
|
||
Házinyúl |
|
|
Nőstény: nőstény, fialás után anya
Hím: bak
A fialás/ellés során: fiókákat hoz a világra. Ezek nyúlfiókák/nyúlfiak. Később növendék, süldő.
Miután cseperednek elhagyják a fészket. Először 2-3 hetesen jönnek ki a fészekből, kb. 4 hetesen véglegesen elhagyják azt, de akár 7-8 hetes korukig szophatnak.
A nyulak fajtája közötti különbségek: méret, felépítés, szőrzet, szín, fülek. Mintegy 150 fajta nyúlról beszélhetünk, csak a legelterjedtebbekről beszélnék pár szót.
A nagyméretű nyulak hízelgők, kezesek, békések és fogékonyabban, ellenben a törpe és mini fajtákkal amik temperamentumosak, sőt néha szemtelenek.