Wonder Bunny Törpenyúl Tenyészet
www.wonderbunny.hu

 Tapasztalatok

Gazdik részletes beszámolója az ivartalanításról

 Szamosi Judit
Pizsi ivartalanítása


Már amikor elhoztam Pizsit (bak) tudtam, hogy ivartalaníttatni fogom, erről minden információt megszereztem Zsófitól és a wonderbunny honlapról, illetve alapos kutatómunkát végeztem doki ügyben a különböző fórumokon, ahol rátaláltam a Brútusz állatorvosi rendelőre.
Nem ez van legközelebb, de szimpatikusnak találtam. Pizsi Március végén született és úgy gondoltam augusztus környékén ha elérte a megfelelő súlyt elviszem a dokibácsihoz. Mivel nem volt különösebben problémás ezért halogattam, amíg lehet és végül november elején mentünk el a rendelőbe- mert elkezdett jelölgetni. Dr.Hábor Krisztián fogadott bennünket- elötte felhívtam telefonon, azt mondta látatlanban semmiképp nem adhat időpontot, ezért fáradjunk be hozzá- megnézte Pizsit és előjegyezte műtétre. Elmondta, hogy mivel a nyuszik nem tudnak hányni, nem szükséges előtte eltiltani evéstől-ivástól, mindent csináljak a napi megszokott rutin szerint. Pizsiről azt kell tudni,hogy elég vagány, erős akaratú nyuszi..még az alomseprűtől és lapáttól sem fél,sőt! Doktor úr elmondta, hogy a nyulaknál azért nem kockázatmentes a műtét, mert nagyon gyors az anyagcseréjük, és nehéz őket altatni, és semmiképp sem szeretné a kis szervezetét stressznek kitenni.
Tehát elvittem a műtét napján (csütörtök) reggel 8-ra, ahogy megbeszéltük- a hordozóban egy törölköző volt alatta, itthon a ketrecből minden kipakolva, csak vékony anyaggal letakarva az alja. Nyuszim megkapta az első bódító szurit, majd Hábor Doktor megkért, hogy 11 óra magasságában menjek a Nyusziért, mert mindenképp meg szeretné várni hogyan ébred. Mire visszamentem Pizsi friss volt és látszólag, mintha semmi nem történt volna vele- kivéve a nagy gallért a nyakán. Megszimatolta a kezem, majd vérig sértve hátat fordított. A doktor úr kérte másnap menjünk vissza egy gyors kontroll-infúzió-szurira, és figyeljem,hogy egyen-igyon, pisiljen-kakiljon. Varratot nem kapott, mert olyan gyorsan összeforr a seb, hogy nem indokolt. Legalább is a mi dokink így dolgozik-gondolom ahány ház…
Pizsi a nap hátralevő részében nem volt olyan pörgős, mint szokott, sőt,kifejezetten meg volt sértődve,illetve sokat pihent…pici tápot evett, picit ivott, pisilt is (az alom tálcába is nedvszívó pelenkát tettem,nehogy a sebbe menjen valami szennyeződés) szénájához nem nagyon nyult. Szerintem a gallér továbbra is nagyobb probléma volt számára, mint a seb.
Másnap reggelre (péntek) volt 2 db bogyó az alomban, én még nyúlkakinak életemben nem örültem ennyire. smiley

grin hangulatjel

A rendelőben megkapta a szükséges gyógyszereket és aznap már olyan vidáman szaladgált itthon, na meg ügyetlenkedett a gallérban- nem is engedtem sehova elbújni, nehogy beszoruljon. Péntek napközben szépen lassan helyrejött az étvágy meg a hangulat is, szombatra meg mintha sosem lett volna baja- mondjuk a szombati gyógyszer adagnak nem örült (ezt is a dokitól kaptuk, ill csütörtök du egy bélflóra helyreállítót is kapott), ezeken kívül semmi baja, vasárnap napközben levettük a nyakáról a gallért,a sebét nem is piszkálta, én le voltam nyűgözve. Vasárnap éjszakára biztonság kedvéért még visszaraktam a gallért de hétfő óta már vissza is lendültünk a régi kerékvágásba. Én nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek az ivartalanítást és a doktor urat is, mert őszintén szólva az elején nagyon féltem és izgultam Pizsiért, de a legjobban alakult minden.

 

 

Ültanir Jázmin

Idézet Jázmintól:

Molly az első naptól kezdve, mióta nálunk van a WC-be végzi a dolgát. Igen ám, de jött a „tinédzser kor” , és a hormonoktól mindenhol bogyóba botlottam, később már pisivel is találkoztam itt-ott. A legrosszabb velejárója, viszont az volt, hogy minden este kikaparta az alomtálcát, ami hangos is volt, meg természetesen nem is lett tőle túl jó illat a szobában, és minden reggelt takarítással kezdtünk.

Így hát felhívtuk az állatorvosunkat, Dr. Farkas Patríciát, és megbeszéltünk még arra a hétre, csütörtökre egy időpontot. A doktornő elmondta, hogy a műtét előtt 1-1,5 órával már ne egyen, meg vigyünk egy 7,5 cm-es gallért magunkkal, amit majd rátesznek a végén. Izgultam a műtét miatt, de közben azt is tudtam, hogy jó kezekben lesz.

Mikor eljött a nagy nap összekészítettem a dolgait, beraktam a hordozójába és indultunk az orvoshoz. Ott a doktornő mindent elmondott mire számítsak, mi a folyamata a műtétnek, stb.  Elmondta, hogy körülbelül fél óra lesz a műtét, így addig elmentem elintézni pár dolgot, majd visszamentem érte. Hamar eloszlott minden kétségem, mivel mosolyogva fogadtak, így sejtettem, hogy minden rendben ment. Utána a saját szememmel is láthattam, feküdt a vizsgálóasztalon gallérral a fején. Olyan kis esetlennek látszott, rossz volt azért így látni. A doktornő még elmondott néhány tudnivalót, adott fájdalomcsillapítót, ha szükség lenne rá, majd elindulhattunk haza.

Eddigre már mindent kipakoltam a ketrecből, csak az alomtálca maradt bent. Betettem óvatosan a ketrecbe, amit töröközővel kibéleltem neki, betakargattam, és hagytam pihenni/ébredezni.  Pár óra múlva már felkelt, és esetlenül de belement az alomtálcájába. Amikor már teljesen magánál volt, adtam neki szénát, és próbáltam itatni. Az első este kb 2 óránként felkeltem hozzá, hogy megitassam, ha kell segítsek neki enni. Másnap már egészen ügyesen ráérzett mindenre, és ment önállóan az evés, ivás.

Habár nem lett volna nagyon szabad neki ugrálni, de már 2-3. nap ki-be ugrált a ketrecből, mintha mi sem történt volna, és nem lenne gallér rajta. A mosdásnál zavarta nagyon, de egyébként egészen ügyesen közlekedett vele.

10 nap után visszamentünk ellenőrzésre, ahol a Molly nagy örömére lekerülhetett róla a gallér, és rögtön mosdani kezdett.

Azóta 1-2 kóbor bogyón kívül, (de az is közvetlen a WC mellett van) minden az alomtálcába kerül. Nincs jelölgetés se, és az az erős pisi szag is hamar megszűnt.

Egy dologról szokott le lassabban, ami nyilván a legzavaróbb volt, a kaparásról. A gallér levétele után még kb. 1 hétig menetrend szerint hajnalban neki állt a nagymunkának és addig nem nyugodott míg az utolsó szem pelletet nem kaparta ki a tálcából. Ivartalanítás után kezesebb is lett, de más nem változott rajta. Ugyanúgy ugrabugrál mindenfele, kíváncsiskodik ha valami új dolog kerül a szobába.

Szóval én egyetlen pillanatra sem bántam meg a döntést. Nekünk semmi negatív tapasztalatunk nem volt szerencsére, sőt csak jót tudok mondani.

 Oláh Márta

Műtét vágások és hegek nélkül

Idézet Mártitól:

 

Jeromos ivartalanítási naplója

Sziasztok! Márti vagyok Jerike gazdija. Amikor megvettem Jerit már akkor tudtam, hogy ivartalanítani fogom. Nem azért döntöttem így, mert viselkedési problémája voltak, hanem egészségügyi okok miatt. Bak nyuszinál megelőzhetjük a hererákot és a heregyulladást is. Ezekre 80% esélye van 4 éves kor után. Fontos szempont volt, hogy ezzel a kis műtéttel növelem szeretett jószágom élettartamát.

Március 16. : A műtét napja, 13:00-ra volt előjegyezve. Ez előtt 6 órával nem ehetett semmit, inni ihatott nyugodtan, így a délelőtt elég zűrös volt, de együtt laptopoztunk és úgy viszonylag eltelt, bár nagyon éhes volt. Volt egy óra csúszás, de megérte annyit várni. . A váróban nehezen bírt megülni és kicsit félt a többi állattól. A műtét kb. 15-20 percig zajlott altatásban (gázzal). Még aludt, amikor visszakaptam, de nem sokáig. Felemelte a fejét kb. 3 perc múlva. YES! Már hazafelé az úton fészkelődött. Amikor hazajöttünk még pihent legalábbis azt hittem. Letettem a földre a hordozó aljában, mert bepakoltunk. Nem nagyon mozgott, felhoztam a hordozóban. Na és kinek akar a nyula félig kába állapotban kiugrani? Az enyém! Szerencsére nem ütötte meg magát! Délután dolgom volt, így addig nagymamám felügyelte, de akkor már szénát evett, és ivott is! Este evett egy kis almát! Kicsit bágyadt volt, de a körülményekhez képest nagyon jól érezte magát! Szaladgált egy kicsit, de többnyire pihent. Este megrémültem, mert kicsit hűvösnek találtam Őt. Kértem szakmai segítséget Zsófitól :). Kiderült, hogy csak az altatás miatt és nem kell parázni. Tanácsára be akartam takargatni, de Jerikének nem nagyon tetszett a törcsi, viszont az ágyam és takaróm nagyra értékelte. :) Szóval együtt néztük így a tv-t. Este beraktam a helyére óránként keltem és betakartam, hajnali egy óra után a törölközőt is megkedvelte és reggelig be volt takarva.

 

Március 17. : Eszik, iszik. Kicsit bágyadt. Még nem olyan, mint szokott.

Március 18. : Ezt a napot vártam! Visszakaptam a nyuszim. Minden a megszokottak szerint történik. Reggel meglátott, kiugrott jött utánam. Mindig ez van reggel, mert nagyon várja a reggelit. Megreggelizett, mindet megette! :) Utána reggel tv-t néztünk kicsit, mint mindig. :)

Március 18. után minden a megszokottak szerint történt, ugyanúgy csinálta a kis csalafintaságokat. J Nem úgy néz ki, mint akit megviselt volna a műtét. Ugrándozik, leszökik a lépcsőn és várja, hogy megkeressem. Ilyenkor mindig elgondolkozok, hogy a ház nagy vagy Jerkó kicsi? J Viselkedéssel kapcsolatos észrevételem nem nagyon van, mert Ő mindig jó nyuszi. Talán annyi, hogy nem rágja a ketrec ajtót.

A műtétet a Sasfészek Állatorvosi Szakrendelő végezte, nagyon megvagyok elégedve, kedvesek voltak. Látszik rajtuk, hogy az állatokért vannak. http://www.sasdoki.hu/ Nagyon tetszett, hogy nincs leborotválva a kis szőre. A varrat belsővarrat és felszívódik! Semmi sem látszik! A műtét díja 6000Ft volt. Úgy gondolom jó döntést hoztam. 

 

 

Ábrahám Éva

Idézet Évitől:


Írok egy kis összefoglalót, hogy éltem meg én és persze a szegény nyuszi a műtétet.
Mivel bakról van szó, a beavatkozás nem volt olyan nagyszabású, mint egy nőstény esetében, azt hiszem ez volt a legnagyobb szerencsénk...

A doktornővel (Dr. Farkas Patrícia) még december elején váltottunk emailt, ahol érdeklődtem, mikor lehetne időpontot kérni, mik a műtét előtti teendők. 
Még akkor emailben megbeszéltük a december 22-ét, 10:45-kor. A nyuszi ne egyen kb. másfél órával a műtét előtt, ennyit mondott csak. 
El is jött a napja, persze ideges voltam, ami átragadt a nyuszira is, észrevettem rajta. Szerencsére sikerült fuvart szerezni, így beterítettem egy plédet és a kedvenc törölközőjét, amit szívesen rágcsál a hordozóba és autóval mentünk az orvoshoz. Kicsi várakozás után bejutottunk, a doktornő nagyon kedves volt, elmondta, mi történik, a nyuszi kapott egy nyugtatót, és elvitték egy kicsit egy másik helyiségbe, amíg hat a szer, mert szegény amúgy sem tűri az emelgetést és az idegeneket. Megkérdeztem, le lehetne-e vágni a karmait is és a kitakarítani a mirigyeit. Az altatás alatt a doktornő ezt is megcsinálta.
Mivel gallért nem vásároltam, elmentünk addig a közeli állatpatikába beszerezni, amíg a műtét tartott.
Dél felé visszaültem a váróterembe és végül behívtak. 
A nyuszi kábán feküdt a vizsgálóasztalon, furcsa volt így látni szegényt... Kapott antibiotikum és fájdalomcsillapító szurit. A doktornő megmutatta, hogy néz ki a seb, azt mondta, ennek így kell a továbbiakban is kinézni, feltette a nyuszi nyakára a gallért, betettük a hordozóba, betakartuk, ezután utasításokkal ellátva hazamehettünk. 
Nem tettem a ketrecbe, amíg nem mozdult, a meleg szobában betakarva feküdt, levettem a hordozó tetejét, hogy lássam, mikor tér magához.
A nyuszi magától felébredt, kimászott a hordozóból, szegény a gallér és a gáz miatt szédült, céltalanul bolyongott a szobába, mindenbe beleakadt... Megmondom őszintén, nagyon rossz volt őt így látni. Inkább betettem a ketrecbe, ahová beterítettem a plédet előtte. A fahidat kivettem, csak az alomtálca maradt bent.  
Aznap a fájdalomcsillapító tablettából,a mit kaptam, adnom kellett még egy negyedet, ezt megismételtem még másnap is.
És itt kezdődött a kálvária a gallér miatt.... 
Szó volt róla, hogy idegesíteni fogja, zavarja majd mindenben, evésben, ivásban, de 10 napig jobb ha rajta marad.
Szegény nem fért a szénához, az ivást megoldottuk, megtaláltam a megfelelő szöget, hogy odaférjen, inni bírt. Na de aztán rádöbbentem arra, mit nem bír még csinálni, amit a gazdi ugye sosem lát... Nem tudta fölvenni a vitaminbélsarat.... 8 napig virrasztottam mellette, éjjel nappal, amikor csak rájött szegényre, takarítottam őt is, a katrecet is, ha nem voltam elég szemfüles.... Még a szőnyeget is, ha úgy adódott.... Már vágtam is kicsit a gallérból körbe, ekkor enyhült a helyzet, de nem oldódott meg. Szénázni ez idő alatt nagyon keveset szénázott, pedig próbáltam minden nap, még éjjel is a kezemből etetni, volt hogy elfogadta, volt hogy nem. 
Egyébként a közérzete rendben volt, tápot, zöldet jó étvággyal ette, ivott rendesen és szerencsére nem jelentkezett hasmenés sem. Sokat ugrált, már az első nap is aktív volt, de gyorsan el is fáradt, sokat pihent. Nem rázta, nem kaparta a gallért. De egy hét után már ráunt szegény, és akkor már próbált szabadulni tőle. Sajnos a fülecskéi folyton becsúsztak a gallér alá, ezt folyamatosan igazgatnom kellett. 
8 nap után lefényképezgettem a sebét, amennyire hagyta, és tanácsot kértem, hogy levehetem-e végre a gallért. 
Nos levettem, mire ő rettentő boldog lett, eszeveszetten ugrált, rohangált, alig hitte el, hogy vége, és amikor elfáradt, mosdani kezdett és... Beleharapott az egyik oldalon a csomóba.... Amikor láttam a tépő mozdulatot, rémülten emeltem fel a fejét és megláttam az ezüst szín helyett (azzal volt bekenve) a nyuszi husit.... >_<
Rettenetesen megijedtem és bepánikoltam, hogy úristen kiharapta és most mi lesz, csak fent kellett volna hagynom 10 napig stb.... Hát mivel levágtam a gallért, vissza kellett rá eszkábálni, talán ez volt a leghosszabb éjszaka amit mellette virrasztottam, másnap kihívtam a helyi állatorvost. Beszereztünk egy új gallért is. Az állatorvos csak bekente Betadinnal, nem tette fel a gallért, azt mondta nincs nagy baj. Még én is bekentem estére egyszer, hogy ne bántsa (lenyalta... ) de ezután nem piszkálta már.... Istenem, hogy rámijesztett... :(
Azóta az ágyra is felmerészkedett. Nagyon jól szórakozik, rohangál és ugrál rajta, meg lepihen, hol az ágyon, hol a szőnyegen nyúlik el :) Olyan aranyos.
Azt vettem észre, hogy a műtét óta az emelést és a kézben tartást is jobban tűri, nem is hagyom rá a dolgot, emelgetem, ölbe veszem, simogatom, nyugtatom közben, majd csak megszokja :) 
Szóval nem volt egyszerű az egész, de túl vagyunk rajta és nagyon örülök neki, hogy jól van. Azóta én is kialudtam magam :P

Köszönöm a tanácsokat és a segítséget :)

Évi és a rohangászó Mandula :)

 Raffai Edina

Idézet Edinától:

 

Mozart nyuszi ivartalanítása

Mikor kiválasztottam a nyuszimat,már akkor eldöntöttem,hogy ivartalaníttatni fogom.Nem is akartam ezzel sokat várni,gondoltam jobb hamarabb túlesni rajta.Már csak azért is,mert Mozart nyuszi teljesen belémzúgott.:)Szinte lépni nem tudtam tőle,mert folyton kerülgetett.Először még mókás volt,ahogy körbe-körbe szaladgál körülöttem és zümmög,az már nem annyira,hogy csipkedni kezdte a làbamat.Aztán meg szanaszét bogyózott.Mikor betöltötte az 5.hónapot jelentkeztem Dr. Sükösd Làszló szakállatorvosnál(Dunaharaszti),aki előjegyezte őt a műtétre.
Felvilágosított,hogy a műtét azért nem teljesen kockázatmentes,mert a nyusziknál előszokott fordulni,hogy felmegy a vérnyomásuk és nem élik túl az altatást.Aztán némiképp megnyugtatott,hogy nála ilyen még nem fordult elő.Mikor betettem a hordozóba még vidám volt a nyuszikám,de mire beértünk a rendelőbe remegni kezdett.Gázzal elaltatták és mondták,hogy kb. 1 óra múlva jöjjek vissza.Visszamentem és nagy örömömre,az orvos közölte,hogy minden rendben ment.:)El sem hittem,de nagyon örültem.A nyuszim még elég kómás volt,mikor megérkeztem nem igazán mozgolódott.Kapott egy gallért ,hogy ne piszkálja magát.Na ez nagyon nem tetszett neki,mindenáron le akarta szedni.Mikor hazavittem ,kivettem mindent a ketrecéből,(
KIVÉVE a nyuszi wc-t),hogy nehogy megsérüljön.A házikót azért vettem ki,mert próbált felugrani rá,de nem jött össze neki.Szegénykém elesett ugrás közben.Azt mondták,addig ne egyen ,igyon,amíg teljesen fel nem ébred.Na de ő annyira mérges volt ránk,hogy még este sem akart enni csak morcosan nézett.A golyós itatót sem akarta használni,viszont a kis tálkájába tettem vizet és azt már elfogadta.Másnap reggel kiengedtem ,mászkált egy kicsit,de nem igazán volt boldog.Hamar vissza is ment a helyére.Elmentem otthonról és mire hazaértem mit látok,még mindig ott a kaja a tálkában,hozzà sem nyúlt. Akkor

vettem észre,hogy kis süket,megpróbálta levenni a gallért és ez úgy sikerült neki,hogy nem a nyuszi nyakán volt,hanem bele volt szorulva a szájába és úgy volt a nyakán.Kisebb pánik tört ki ,aztán gyorsan levágtuk róla.Igen ám,de ő folyton piszkálni akarta a sebét és továbbra sem volt jókedve.Nagyon mérges volt ránk.Akkor gondoltam egyet és betettem egy jó nagy ikeás tárolóba,belepakolásztam a dolgait és oda tettem magunk mellé.Amikor piszkálta a sebét mindig rászóltam és egy idő után abbahagyta.Felhagyott a morcizással is és visszatért a jókedve.:)Még a meccset is nézte a férjemmel:)))Végre evett is ,először csak szénát,este egy kicsi tápot is.Másnapra visszakaptam a régi nyuszimat.:)Már rosszalkodásra is volt ereje.Örülök,hogy túl vagyunk a műtéten.Tegnap voltunk kontroll vizsgálaton,minden rendben van,jövőhéten kell mennünk varratszedésre.Mozart nyuszi még körözget reggelente,de már hamar megunja és a bogyózások is teljesen megszűntek.A műtét költsége 10e ft volt.Nálunk annyira jól ment minden,hogy már egy lány nyuszin gondolkozunk. :)

 

 Barta Anett

Idézet Anettől:

Dexter ivartalanítása

Még mielőtt hozzám került volna bak nyuszim Dexter, már akkor tudtam, hogy meg fogom műttetni. Nem csak a viselkedés problémák megszűnése miatt, hanem mert életkorát jelentősen növeli, ha nem kell folyton a tomboló hormonok hatása alatt állnia. Amikor 7 hónapos, és a legrosszabb lett, felkerestem a szegedi Dr. Farkas Patrícia Évát, akinek ezúton is köszönöm, hogy mindig nagyon kedves, és segítőkész volt. Műtét előtt azt tanácsolta, másfél órával ne egyen a nyuszi – fontos, hogy ne éheztessük, mert a bélműködése leállhat-, csak nehogy kajamaradékok maradjanak a szájában, ami altatáskor 

veszélyes lehet. Eszerint cselekedtem, nem evett nem ivott, ellenben már akkor nagyon be volt tojva mikor még itthon voltunk, mintha tudná, hogy mi fog vele történni. A doktornő tanácsára jó meleg pokrócokat és törülközőket is vittünk magunkkal, hogy műtét után melegben legyen, főleg, hogy mi nem is vagyunk szegediek, így még egy fél órás autókázás is várt szegényre (ki is mutatta nem tetszését, mert odafele menet jól lepisilt). Megérkeztünk, a doki néni megvizsgálta, majd mivel nagyon sokkos, nyugtalan állapotban volt kapott egy nyugtató szurit a fenekébe. Amikor már lecsillapodott minket megkértek kint várakozzunk- nem is szerettem volna végignézni, így készséggel mentem a váróba-, bent gázzal ( ez nagyon fontos a nyuszinál!) elaltatták, a felelős nemi szerveket kiiktatták ( pontos procedúrát ne kérdezzétek, mert nem tudom :D) és nagyjából harminc perc múlva kész is volt. Még altatásban kérésemre levágták a körmeit is. Kapott fájdalomcsillapítót, és nekem is adtak pirulát, hogyha látom rajta, hogy kedvetlen akkor adjak neki. Szegényke nagyon kába volt, és meg is ijedtem, mert a doktornő elmondása szerint 1-2 órán belül fel kellett volna kelnie. ( Fontos, hogy addig ne adjunk neki 

enni, inni míg teljesen nem tiszta a tudata, nehogy félrenyeljen), de az én nyuszim 3,5 óra elteltével is csak feküdt ott ( jól bebugyolálva egy meleg pokrócba, a konvektor közelében). Amikor elővarázsoltam egy szelet uborkát felugrott, mint akivel az égvilágon semmi nem történt, de csak akkor adtam neki oda, amikor megbizonyosodtam róla, hogy nem fog tőle megfulladni. Dex szerencsére azonnal evett- lédús gyümölcsöket, zöldségeket adtam neki először, tápot enni és vizet inni azonban vagy három napig nem akart. Az itatást úgy oldottam meg, hogy folyton dugdostam a szájához a 

golyós itatót, majd amikor behergelte magát, bekapta, hogy ő majd most jól kirántja a kezemből és messzire elhajítja és különben is hagyjam már a hülyeségeimmel-, na olyankor léptem, és jól megszorítottam az itatót, így mindig kénytelen volt inni egy kicsit. 10-ből 9 nyúlnál nincs probléma a sebekkel, így általában nem kapnak gallért, és 3-4 nap 

múlva mintha már semmi sem történt volna, elvannak. Természetesen kinek van a tízedik nyula aki feszt szétbontotta a sebet? Nekem. Már másnapra szétszedte, én meg teljesen bepánikoltam, bőgtem, de egy gyors telefonos konzultálás a doktornővel után megnyugodtam: tanácsára vásároltam gallért, tetrán kenőcsöt (emberi patikában kapható, gyulladás csökkentő, antibiotikum tartalmú kenőcs) és minden nap kenegettem vele. Sajnos itt Vásárhelyen én nem találtam megfelelő méretű gallért, nem is tudom egyáltalán gyártanak-e az én nyulamra olyat. Megvettem a kapható legkisebbet, naná, hogy ez is nagy volt rá ( doktor néni szerint amúgy is fel kell szednie valamennyit, úgyhogy most megy a zaba orrba-szájba) és folyton ledobta. Először cipőfűzőt dugtam át a gallér pántjain, avval rögzítettem, majd gézzel, de sosem mertem neki meghúzni, nehogy éjszaka megfojtsa magát. Meg is lett a az eredménye: egyik este ledobta magáról a nem kívánt kiegészítőt, és a már bevarasodott, behegesedett, szépen gyógyuló sebét úgy ahogy van letépte magáról, a golyói meg úgy néztek ki, hogy.. nagyon nagyon csúnyán... El sem tudom mondani milyen érzés volt látni, hogy mit művelt magával, noha kedélyállapota, étvágya semmit sem változott, ugrándozott, ráfeküdt a hasára, rosszalkodott, egyszóval nem lehetett rajta észrevenni semmit. Gyorsan feltárcsáztam a doktornőt, hisztérikus állapotban elhadartam neki mi történt, majd e-mailben elküldtem neki a fotókat. Megnyugtatott, hogy ennél sokkal csúnyábbakat is látott már, és csak nagyon rossznak néz ki, valójában nem súlyos a helyzet. Vettem betadin kenőcsöt, ami sebfertőtlenítő, azzal naponta kétszer kezelem, tetránnal egyszer. Már két hete túl vagyunk az ivartalanításon, de még újabb két hét várható, míg levehetem a gallért, és teljesen begyógyul. 

 

A gallér problémára megtaláltam a tökéletes megoldást: a korábban a tenyészetben vásárolt hámról levettem a póráz részt, így maradt csak a két „karika” és az azt összekötő szalag. A kisebb karikát, ami a nyaknál rögzül áthúztam a gallér pántjain, összecsatoltam Dexter nyakánál, a másik karikát pedig a lábai mögött és tádá: nem tudja levenni ( pedig próbálta), 

hiszem a pántok tartják, és a nyakörv maradhat laza, így nem fullad meg ( egy ujjam befér alá). 

Nagyon remélem, hogy most már nem lesz probléma, igyekszem maximálisan odafigyelni rá, mert néha le kell venni a gallért, hogy tudjon inni, mosakodni- ez utóbbi azonban pillanatokon belül átcsaphat sebtépkedésbe. Viselkedésében már mutatkoznak változások: már nem nézi kizárólagos barátnőjének a kezemet, elmaradtak a párzási rituálék is, azonban továbbra is nagyon rossz, megrág minden kábelt, oda megy ahová tudja, hogy nem szabad, de ezt inkább durcizásból teszi, amiért minden nap gallért kell viselni és kenegetnem kell. Emellett maradt teljesen szobatiszta, bújós, puszilkodós nyuszi, és végre a ketrecét is kisöpörhetem anélkül, hogy lesben állva figyelne, hogy mikor csaphat le a két veszélyes betolakodóra: Seprűre és Lapátra. És, hogy a problémák miatt újra belevágnék –e? Igen! Mert a nyuszim hosszú és gondtalan élete, nyugodtsága, egészsége nekem nagyon fontos, és inkább odafigyelek rá egy hónapon keresztül és bosszankodok, hogy már megint mit csinált a szabaduló művész, csak tudjam, hogy a műtét miatt már egészségesebb, kevesebb esélye van a rákra, hormonok általi túlbuzgósága pedig megszűnt.

Bárkányi Cecilia

 

Ceci 2013 tavasszal vitte el tőlünk a nyusziját és ahogy sokszor lenni szokott a kamaszkorral meggyűltek a bajok. A nyuszi támadt, nem volt szobatiszta, az ágyat és kanapét szétbogyózta, nem akarta hogy megfogják vagy simogassák, nem bújt a gazdihoz úgy mint kicsiként tette.

Sok tipp, tanács és nevelés javított a helyzeten, de egyik sem volt 100%-os ebben az esetben, így az ivartalanítás mellett döntöttek az ősszel (a nyuszi 7 hónapos volt).

 

Idézet Ceciliától:

"Megvizsgált minket a doktorbácsi és megegyeztünk az ivartalanításban. Nem akartam először belemenni, de végül

az állatorvos is meggyőzött róla, hogy ha nem akarjuk szaporítani, akkor így neki is jobb és hosszabb élete lesz.

Bejelentkeztünk szépen, majd megvizsgálta a doktorbácsi, aki már egyébként is ismerte.

Leméretkeztünk, halálra volt rémülve a kis drágám, úgyhogy nyugton volt, az volt inkább a harc, hogy bekerüljön a hordozójába. Így végig beszélgettünk vele, meg simogattuk, úgyhogy megnyugodott kicsit. Ugye mivel lány(volt), kicsit bonyolultabb volt a beavatkozás, mint a bakoknál. Nagyjából 40 perc alatt végeztek vele, de azért amíg a súlyának megfelelő 

altatómennyiséget megkapta, addig ott voltam vele. Ijesztő, amikor a törpi altatásban van, mert teljesen magatehetetlen és ráadásul teljesen nyitva van a szeme..szóval konkrétan olyan, mintha elpusztult volna, meg is könnyeztem picit,

bevallom hősiesen. Persze tudtuk, hogy nem lesz gond, mert jó dokinál volt.

Leborotválták a pocakját és egy 1,5 centis kis vágást ejtettek, amin keresztül a két petefészket kivették, meg kell mondjam, meglepően kicsi szerv okozza a mérhetetlen rosszaságot :-)

 

Felszívódó varratot kaptunk, hogy ne kelljen még egyszer ezt a tortúrát átélni, hogy betuszkoljuk és elvisszük.

Az ébredés több részletben és nehézkesen ment, kótyagos volt a drágám sokáig. Amíg hazavittük, végig alukált, otthon pedig ahogy az utasítást megkaptuk, a vastag szőnyegre tettem egy papírtörlőt, mert az utókezelő folyadék még egy picit fogott és jól betakartuk. Úgy magyarázta az orvos, hogy ahogy az emberek is fáznak az altatás után, ugyanígy van náluk is.

Úgyhogy 5 különböző helyen takargattam be a szőnyegen, mert mindig arrébb kúszott egy kicsit, majd újra elaludt.

Vastagon kibéleltem a ketrecet szalmával és tettem rá egy törölközőt, hogy ne sértse fel a sebet, de azért meleg is legyen neki.

Egy nap kóma és alig evés (meg persze sértődés és hátat fordítás) volt, utána már megjött az étvágya is rendesen, meg a második nap már ugrált fel az ágyra.

Kaptunk fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszert. Ezt répára és almára szórva adtuk be.

Nincs még egy hete, hogy túlestünk rajta, de ma már csak annyi nyoma van a dolognak, hogy nincs ott szőre, de ugyanolyan aktív, eszik rendesen és visszatért a bújás.  Nagyon szépen javul a kisasszony viselkedése tegnap már bújt is picit, már alig bogyózik szét, sokkal nyugodtabb, nem támad. De ugye az még idő, mire teljesen kiürül az összes hormon, de máris óriási a változás. Mivel még nagyon fiatal, így gyorsan regenerálódik, érdemes szerintem minél hamarabb túlesni ezen.

A képen is látszik, hogy simán rá is fekszik a hasára, ebből gondolom, hogy nincsenek fájdalmai."

 

 

 

Reméljük, így már te is könnyebben döntesz az ivartalanítás mellett! 

Köszönjük a beszámolókat!